Böngészgetve a 'Statisztikák' részt a blogon arra a következtetésre jutottam, hogy azok a cikkeim a legnépszerűbbek, melyek:
1. Leplezetlenül őszinték, megmondják a problémás területeit a tárgyalt kérdésnek, és azt is, hogy miért van ott az a bizonyos probléma.
2. Valamilyen megoldást is kínálnak, és leírják, hova lehet eljutni magasabb szintekre.
Ennek szellemében folytatom tovább az írásokat, melyek témája az előttünk álló téli időszak lesz, érzelmi, jól-léti és persze nem utolsósorban asztrológiai szempontból. Amennyiben érdekel milyen sztereotipikus körökre számíthatsz így a tél beköszöntével, és hogyan tudsz belőlük majd kikeveredni, bátran ajánlom a további olvasást. Lesz szó a megfázás(ok) okairól és elkerüléséről, érzelmi örvényekről és számos egyéb témáról is.
Ahhoz, hogy boldogulni tudjunk az életünkben nagy adag félelem nélküliségre van szükségünk, van azonban egy olyan tulajdonságunk emberi lényként, hogy félünk attól, amit nem ismerünk. Ilyenből pedig nagyon sok van.
Eleve az egység elveszítésével indítjuk életünket, kezdetben szüleinkre tekintve irigykedve, majd felnőtt életünk során az ideális társ után áhítozva. Ezzel minden rendben is van, hisz így épülünk fel, máshogy nem is igazán tudnánk természetesen működni. Mindenki boldog akar lenni, azonban hogy ki-ki milyen úton szeretne ide eljutni, az személyenként teljesen eltérő lehet.
Rendszeresen kapok kéréseket, elsősorban nőktől, akik legtöbbször egyedülállóak, hogy "mondjak valami jót a bolygóállásokból". Itt ugye a Nagy Ő érkezéséről van szó burkoltan, valakiről, aki kivezeti őket a magány, az élet értelmetlensége és céltalansága, a folyamatos felesleges harc és örlődés érzéséből? Ilyenkor próbálok kibújni ez alól, visszakérdezve valami ilyesmit: "Mondd, te igazán alkalmas vagy jelenleg egy párkapcsolatra?", vagy valami hasonlóval.
Sok embernél úgy érzem, egy 'társ' csupán arra kell(ene), hogy arról a senki földjéről elterelje a figyelmet, ami a belső világ és a kinti rohanó és kíméletlen világ között húzódik meg, és tart fogva. Nem mindenkinél van ez így persze, de sokaknál igen. Télen pedig a belső világunk magától elkezd befelé húzni bennünket, ott pedig ugye nagyon sok elfeledni kívánt, fájdalmas emlék rejlik.
Nyáron minden azért dolgozik, hogy kiáradjunk, cselekedjünk, társasági életet éljünk; ahogy eljön a tél, mindez megfordul. Ekkor fázunk meg. A mai "csináld meg", "pörögj", "legyél valaki" korában képtelenek vagyunk a sötétet, pihenést, behúzódást megélni.
Azt gondolod a parlagfű szeptemberi virágzása okozza, hogy ömlik az orrod, vörösek a szemeid, szédülsz; vagy a téli mínuszok és a jeges szél? Hadd beszéljek egy kicsit szimbólumok nyelvén.
A kifelé áradás és földi cselekvés jelképezője és táplálója a Mars, a visszahúzódásé, türelemé, pihenésé a Hold. Ha a fizikai testet vesszük figyelembe, a Mars megjelenése az orr és a vér is. A Hold-hoz minden testnedv tartozik, beleértve a nyálkahártyákat is.
Ha nem vagy hajlandó felvenni az élet ritmusát, és a nyár elmúltával továbbra is törtetsz, a természet helyre fogja állítani az egyensúlyt - benned is.
Erővel fog hazakényszeríteni, az ágyba, be a sötét szobába. Az orrod (Mars) állandóan folyik (Hold), rengeteg meleg teát kell innod (Hold), aludnod és pihenned (Hold).
Unod már, hogy állandóan az orrodat kell fújnod, hogy kidőlsz a munkából, vörös (Mars) szemekkel és orral nem mersz emberek közé menni?
Kövesd akkor a természet rendjét. Úgy is mondhatnám, áldozz a Hold-nak.
Önként vegyél forró fürdőket. Ne éjszakázz üvöltő, füstös klubokban, hogy aztán egyedül, vagy alkalmi partnerrel kelljen hazamenned a mínuszokban, menj helyette a barátaiddal termálfürdőkbe. Vagy hívj társaságot az otthonodba, ne 'alapozásnak' használva az esti bulihoz, hanem süssetek együtt valamit, beszélgessetek közben, és fogyasszátok el együtt. A kulcsszó az együtt. És ez alatt nem kell minden áron a Nagy Ő-t érteni. Keressétek egymás társaságát azokkal, akik szintén egyedül élnek. Töltsétek fel egymást, sokkal könnyebb a közös programokat barátokkal 'begyakorolni'.
Feküdj le időben, este 9-10 óra körül, ne nézd zombiként éjfélig a tv-t. Hétvégén ne tanfolyamokon sündörögj, hanem hozd be azt otthon, amit már rég meg kellett volna tenned.
Nyugodtan csinálj bármit, amiben benne vannak az alábbi kulcsszavak, és meglátod, van, akin nem fog a 'megfázás' és a téli levertség:
Otthon, Pihenés, Víz, Figyelem, Sütés, Főzés, Leves, Meghitt fényviszonyok, Gyertya, Együtt-lét, Nyugalom, Lassúság, Odafigyelés, "A kevesebb több".
A következő bejegyzésben, mindezek lelki, érzelmi vetületét járjuk körbe; milyen érzéseink és mintáink kerülnek felszínre a tél eljövetelével, és hogy hogyan használjuk ki a legteljesebben a kinek kényszeres, kinek örömteli befelé fordulás időszakát.
Ha szeretnéd tudni, hogy belső mintáid alapján milyen mozgatórugókra, érzésekre kell felkészülnöd, és hogy mit hoznak számodra a most jövő téli időszak hónapjai, a 70-94-99-332 telefonszámon tudsz bejelentkezni személyreszabott, másfél órás elemzésre.
