Lássuk hát ezt az ominózus, 5 évig tartó Pluto-Uránusz kvadrátot! Ahhoz képest, hogy mekkora dolog ez, elég visszafogott az internetes asztrológiai megjelenése, ezért is gondolom, jó egy kicsit kibontani a témát.
Pluto: Az köztudott, hogy a Pluto a Mars magasabb oktávja. Az én értelmezésemben van ennek egy folyamata is. E szerint elindul az ösztönös aktivitás (Mars), ami ebben a megnyilvánult világban, mely tele van látszólag nem egységes dolgokkal, megakad (Szaturnusz). Nem áll meg, hanem visszafordul, az újabb impulzus (Mars) hatására ismét kifelé fordul, majd ismét elakad. Ez a fajta mozgás spirálisan lefelé húzza az energiát, ad neki egy izzást, majd erjedést. (Nem véletlenül az Alvilág vöröses-fekete Pluto energia). Egyszerre benne van a Mars és a Szaturnusz minősége. Menne, de nem tud, megállna, de nem tud. Vizsgálna (Szaturnusz), de nem tud, túllépne (Mars), de nem tud. Ezért ennek a bolygónak a leghosszabb, legmélyebb és egyben legfájdalmasabb a hatása.
Uránusz: A Merkúr magasabb oktávja, a hagyomány szerint a Merkúr, a Mars, a Szaturnusz egyvelege - én mindenképpen 'tennék bele' egy kevés Jupiter-t is, érzéseim szerint.
Valamin túljutást, újrakezdést, a régiből kilépést jelenti, de ott a Mars és Szaturnusz rontó hatása is; általában gőggel, lenézéssel, a régi dolgok nem integrálásával, hanem látványos, képmutató félresöprésével. Jelenti még alacsony szintjén a perspektívavesztést is.
Kvadrát: Egymással ellentétes minőségek, melyek összeegyeztetése csak hatalmas energiaráfordítással lehetséges.
Hát, eddig nem túl barátságos összetevők találkoztak. Hogyan jelennek meg ezek a külvilágban? Nem kell túl messzire mennünk, a gyakorlati példái is elkezdtek materializálódni életsorsokban.
Az egyik ezek közül köztársasági elnökünk témája. Valami, amit már mindenki elfeledett, de nem volt rendben, nagy hirtelenséggel előkerül (Pluto), és hirtelen kettétör egy életutat (Uránusz). Néhány hete azt írtam egy bejegyzésben, talán decemberben, hogy olyan dolgok történnek velünk, hogy csak pislogunk, és azt hisszük ennél nagyobb baromság és meglepetés már nem jöhet. Hát készüljünk.
Hisz Pál esete is ezt mondja. Kiderül a plágium, majd a vizsgálóbizottság egy kapitális elkenéssel reagál. Pál örül. Aztán kiderül, hogy visszavonják a doktori címet. Pál nem örül. Aztán, amikor mindenki lemondást vár, Pál megbocsát, és kegyesen 'nem perel'. Aztán, amikor mindenki találgatja, mi lesz így, Pál hirtelen (Uránusz) lemond. És hol van még a vége??
A másik az a történet, ami kevésbé közismert, mégis ugyanez az energetika.
Egy fiatalember a vonaton (Uránusz) megfogja a lábszárait (Uránusz), felrakja őket lótuszülésbe, majd elalszik. Arra ébred, hogy vérkeringése (Mars) elakadt (Szaturnusz - a kettőben együtt megjelenik a Pluto), és le kell vágni (Pluto) a lábát. Ez teljesen kettétöri az egész addigi életét (Uránusz).
Vizsgáljuk meg kicsit az Uránusz történelmi hátterét!
Miután a középkorban túléretté, hanyatlóvá vált az egyház, jött egy német pap, Luther Márton, és racionális alapokon (Uránusz) kitalálta, mi nem jó, és hogyan lesz ezután. Ezzel előkészítette a terepet egy hosszú folyamatnak, ami véleményem szerint ezekben az években fog kiteljesedni felemás eredményekkel.
Az Uránusz a távlati gondolkodás, ám csupán akkor tud így kibontakozni, amikor a test és a szív harmonikusan működik - ezen tud kivirágozni. Nos, a középkorban minden volt, csak ez nem, így megteremtette az alapot az Uránusz alacsonyabb oktávjának. Az emberek elfordultak Istentől, a maguk szája íze szerint magyarázták, megjelenhettek a gépek. Így még jobban elfordulhattak az emberek a test és az érzések dolgaitól, és egyre lejjebb csúszott a társadalom egy spirálon.
A gépek feltűnésével visszahúzódott a férfi energia, a helyére elkezdett átömleni mechanikusan a 'női', megkezdődött a társadalom elnemtelenedése (az Uránusz alacsonyabb oktávja - Merkúr). Ez még egy szinttel lejjebb vitte a dolgokat a spirálon. Ez a késő középkori (17-18 sz.), kezdetileg uniformizált, nemtelen, éretlenné vált energetika lett a táptalaja az Uránusz tényleges felfedezésének - 1781.
Itt kezdik érezni a 'legfejlettebb', ebben a folyamatban leginkább előrehaladott Angliában és Franciaországban, hogy a (persze más szavakkal) régi, a teljességhez/valósághoz közelebb lévő energiarendszerekre kiépített, és egy mögöttes valóságot remekül tükröző pap-katona-dolgozó hármasság elve nem működőképes az ő infantilis, belső kifejlődésben megállt rendszerükben. (Aki értette ezt a mondatot, minden elismerésem..:) )
Kitör 8 évvel később a francia forradalom, mely lebontott mindent a régi, energetikailag valamit is érő rendszerből. Miről szólt a forradalom?
Új naptár, új hónapnevek, új alkotmány, minden új. A semmiből. Korábbról semmit nem vettek át, mindent racionálisan megszervezve, empátia és tapasztalatok nélkül (Uránusz). Jött a kezdeti ujjongás, majd a (így hívták) "Nagy félelem időszaka". Ekkor százával fejezték le az embereket, ömlött a vér (Pluto), beindult a besúgás, kémkedés (Pluto), senki sem volt biztonságban. Bármikor jöhettek, és hirtelen elvihették az embert a leghülyébb vádakkal (Uránusz).
Napoleon konszolidálta a dolgokat, előkészítve a Neptunusz 1846-os felfedezését, és az utána két évvel következő uránuszi, mégis 'kedélyesebb' és békésebb, lassabb forradalmakat.
Aztán jött az első világháború után a teljes szakítás a múlttal, 'egyenjogúság', hatalmas gazdasági válság, atomtudomány. Ez a Pluto 1930-as felfedezésének előszele volt. A második világháború eseményei mindenkit megleptek (atomcsapások, népirtás - Pluto). Ezek után a korábban leírt uránuszi folyamat (nemtelenedés, érzéketlenség, képmutatás, gőg) olyan mélyre süllyedt, hogy már nem fordult háborúk formájában önmaga ellen.
És elérkeztünk 2012-be, a két bolygó kvadrátjához. Mit látunk az utcán? Metroszexuális, nemtelen (Uránusz-Merkúr) tömegek állandó mozgásban (Uránusz-Merkúr), minden testrészükből lóg ki a technológia (Uránusz) egy zsinórja, vagy alkatrésze.
A múltkor láttam egy fiatal nőt a gyerekével. A gyerek az utcai virágágyásból szedegette ki a csikkeket, a nő, mintha órabért kapna érte, az iPhone-ját nyomogatta, és oda se nézve odavetette, hogy "Ne csináld!"
Hol itt a figyelem? Hol itt a szeretet? A Test? Az Érzések, érzelmek?
Párok érzelmi kommunikációja egymás Facebook-os bejegyzéseink lájkolásából áll, "Majd chaten talizunk", "Nem érek rá, mert le kell töltenem az ötszázadik trendi albumot". "Mindjárt figyelek rád is, csak még egy nagyon fontosat kell postolnom itt a Twitteren, aztán meg az üzcsijemet is meg kell néznem."
Nem mi irányítjuk a gépeinket (Uránusz), hanem a technológia irányít bennünket. A Matrix nem sci-fi, hanem tény. A valódi figyelem nagyon régen elveszett, ez megakadályoz, hogy ténylegesen feldolgozzuk az információkat (Uránusz magasabb oktávja) és felemelkedjünk. Mivel ennyire nincs kihívás a gépek kínálta kész világ miatt, egyre lejjebb csúszik társdalom ezen a spirálon.
Képtelenek vagyunk érzelmekre, mert mi sem kaptuk meg, mert a szüleink sem? Mert azok szülei sem? Semmi gond. Néhány birtokolt eszköz, kettőnél több Facebook like, sok követő a Twitteren ad pár érzelmi morzsát kis időre. Egy géphez nem kell alkalmazkodni, nem kell megismerni a mélységeit, nem kell hozzá kötődni.
A gyerekeket Japánban már gépek ringatják, lombikban fogannak, és császármetszéssel veszik ki őket. Minden automatizált, 'fejlett', trendi (mind Uránusz) - végtelenül sekélyes, kiszámítható és unalmas. Már a 'spiritualitás' is ennek a része: színes, csillog, szlogenekkel teli. 'Szeretet', 'Elfogadás', 'Nem ítélkezés'. Dimenzióváltás. Mind-mind egy kibillent Uránusz termékei.
Feltehetőleg itt borul ki (Uránusz) ez a bili (Pluto) 2012 márciusával kezdődően. Alacsony szinten az ember elveszti a perspektíváit. Munkahely, párkapcsolat. Rakétaként lövik felé karmikusan terhelt részeit, melyeket már annyira igyekezett elfelejteni.
Emiatt vagy kiábrándul a lelki dolgokból, és egy sötét, magányos Neptunuszi önkábításba menekül lefelé, "Csak materialistán", vagy egy rózsaszín Szeretet-világba felfelé, melyet egy határok, individuumok nélküli önkábító (Neptunusz) ősközösség (Neptunusz) energetikája köt össze. Még valószínűbb ezek hirtelen váltogatása.
A dolognak van egy asztrológiai pikantériája. Ha a csillagjegyeken haladunk, az Uránusz (jegye a Vízöntő) természetes evolúciójában a Neptunusz-ba (a Jupiter passzív aspektusa, Halak) akar feloldódni, mely az omega-pont, a beteljesülés.
Igen ám, csakhogy a nagy korszakok ellentétes irányban következnek: 4000 éve Mózessel a Kos, 2000 éve Jézussal a Halak, és mostanság lépünk be a Vízöntőbe. A fentebb leírt két 'módszer', jelenség, nemhogy az új kor előfutárai, hanem egyenesen a régi maradványai. Ez az Amerikából átvett 'spiritualitás' Krisztusi, Halak-jelenség, semmiképpen egy új kor előszele, hanem valami, ami elmaradt, amit nagy valószínűséggel az Uránusz-i ki fog szorítani. Hogy milyen lesz az új, az Uránusz természetéből adódóan nem tudjuk hitelesen felmérni, csak majd utólag megtapasztalni.
Mit lehet tenni?
Szellemi szinten: Megnézni, mely részeink legfájóbbak, legrejtegetettebbek (Pluto). Megnézni ezek után, mik az elterelőstratégiák, mely bolygóminőségeket 'dobálunk' mások elé, hogy amíg rajta csámcsognak és hadakoznak, kislisszolhassunk. Ez egy asztrológiai képletben nem egészen öt másodperc alatt megmutatkozik. Aztán ugye a gyakorlatban ez eredményre is kell váltani.
Külső szinten: Visszahelyezni a testet a méltóságába. Ez 'spirós', test-elhagyásos-szellemlényes szinten a máglyát jelentheti a számomra, mégis nem mondhatok mást.
Ott kell felvenni a fonalat, ahol elhagytuk.
Kocsid (Uránusz-Merkúr) van? Tedd le. Tömegközlekedj. Vegyülj. Sőt! Sétálj! (Mindenki vegyen pár mély levegőt, semmi izgalom. Aki akar, keresztet is vethet.) Két-három órákat chatelsz (Uránusz) egyszerre négy-öt barátoddal (Merkúr-Uránusz). Szervezz találkozót! Ha ott vagy, kapcsold ki a mobilod.
Néhány éve Máltán éltem, és az akkori barátnőmmel elhatároztuk, hogy megnézzük gyönyörű fővárosát, Valletta-t. El is indultunk, és akkor előkerült a fényképezőgép...Húsz perc után kezdtem aggódni, hogy egy 10x7 centiméteres fehér téglalappal az arcán barnulva megy haza, és nem tudok elszámolni a szüleinek. Megígértem neki, hogy visszajövünk fotózni, de ha lehet, most legyünk itt, és élvezzük ezt a gyönyörű helyet.
Reggel mi az első dolog? Gép bekapcsol, ki mit rakott ki Twitterre, Facebookra. Kávé/tea a kézbe, nem figyel, mindez a billentyűzetre ömlik, hangos káromkodás. Számítógép fölött ebédelünk, vacsorázunk, és amikor kovászos uborka leve belecsöpög, elkezdjük szidni a gépet, vagy az uborkát.
Mi az utolsó dolog lefekvés előtt? Még egy utolsó pillantás az ismerősökre, a híroldalakra, vicces honlapokra. Utána ájulás, és nyugtalanul (Uránusz) alvás.
Kapcsold ki! Ha kikapcsoltad, húzd is ki! Mobilt, számítógépet, mp3 lejátszót, tv-t. Ha valamire kell, kapcsold be; ha kész vagy, kapcsold ki.
Sétálj a lakhelyedről a szabadba, Városligetbe, Margit-szigetre. Tudom, nincs két óra sétálni és ott lenni se, mert az elveszi az időt a gépi-es rutintól, és kidöglünk, mert nem vagyunk hozzászokva a mozgáshoz.
Nem lesz rövid időszak. Öt évig tart. Egy hölgy már írt róla cikket, ahol pár hónapra tette, "Mert akkor egzakt a fényszög".
Komolyan csak ennyit néznénk ki a két legradikálisabb bolygóból. Pár hónap, és elkészülnek...? Aki már tapasztalt Pluto-fényszögkapcsolatot, az tudja, hogy amikor már eleged van, akkor vagy kb az egy harmadánál.
Mire számítsunk, és mit kaphatunk?
Leírok mindent, aztán ki-ki eldönti, hogy mit 'teremt' meg magának belőle. Aki nem teremtős fajta, az pedig tudja, ha találkozik vele, honnan jön és miért van.
Fizikai szinten: az Uránusz a lábszár és az idegrendszer területe, a Pluto az ivarszerveké (nemi szervek, here, petefészek).
Érzékenyeknél előfordulhatnak heves fejfájások, migrén, ilyenkor érdemes szintén elektronikát hanyagolni, és sokat lenni levegőn (Uránusz=oxigén). Előjöhetnek visszerek is a lábunkban, amik begyulladhatnak (Pluto); ilyenkor is a sok mozgás, és mély lelki fájdalmak felhozása segít, hogy ne gyulladgassanak bent a mélyben.
A másik oldal trükkösebb, egyből Jáksó László régi balesete jutott eszembe, amikor rálépett egy csatornafedélre, és lezúzta az egyik heréjét...A lényeg, hogy akinél a Mars, a Vénusz, a Pluto érintett karmikusan a képletében, külön vigyázzon minden lenti részére, legyen nő, vagy férfi. Mivel a Pluto a nemi betegségek bolygója is, az Uránusz pedig a hirtelen perspektívavesztésé, javaslom a tartós kapcsolatot, vagy az ultra vékony óvszerből akár kettőt is ebben a pár évben.
Magas szinten kiváló időszak a fogyásra, szóval aki jupiteri barikádokat pakolt magára zsír formájában, remek alkalom ettől megszabadulni. Korábban nem jól funkcionáló szexualitás is működővé válhat innentől, a múltkori posztom után újabb gyomros ez a Viagra gyártóinak.
Lelki szinten: Az október óta tartó folyamat kibővülése. Érthetetlen, váratlan hírek, döntések, melyek hidegek, racionálisak és teljesen összezúzzák korábbi perspektíváinkat. "Pedig azt hittem..." passzív oldalról "Te csak azt hitted..." aktív oldalról. Egyik sem jobb a másiknál, kicsit a klasszikus viccre emlékeztet a szadista és a mazochista beszélgetéséből:
Mazochista: - "Kínozz"
Szadista: - "Nem kínozlak"
Néha kell egy pár perc, mire leesik a vicc, nyugodtan álljunk itt meg, nekem is kellett. :)
Szóval döntések (Uránusz), melyek nélkülözik a test és a szív integrációját, és fájdalmasak (Pluto) mindkét félnek.
Eddig is ezekkel a fájdalmakkal szembesültünk október óta, de ott inkább fürdőztünk bennük. Most mintha csúzlival (Uránusz) lőnék a szart (Pluto), kapkodjuk a fejünket, néha nem sikerül, akkor csípi a szemünket, és nem látjuk honnan lőnek, csak tudjuk a szagból. Időkérés nincs.
Magas szinten aki valóban lépni akar a terápiájában (Pluto) az mintha rakétára (Uránusz) ülne. Egyetlen dolog kell hozzá, hogy ez ne a belső kerti wc robbanása legyen, ez pedig a Szaturnusz bennünk, a következő cikkekben erről fogok írni.
Lesznek földrengések és vulkánkitörések? Lesznek. Emberek tömegei veszítik el állásukat és perspektívájukat? Igen. Kiábrándulunk az eddig fenntartott működési sémákból? Igen. Baj ez? Nem.
Azt gondolom nem baj, mert elértük a 'fejlődés' olyan mélységeit, hogy vagy az eltűnés a perspektíva egyik irányba, vagy a fennálló rendszer teljes átalakulása.
Annyira nagy baj lenne, ha megint ötven ember kapálna a földön nem egy traktor? Ha negyven fejné a teheneket, nem két gép? Ha százötven kötné össze a telefonhívásokat, nem egy számítógép? Nem hiszem.
Nem tudnánk verni a mellünket a 'fejlődés'-t lengetve a zászlókon; ám mégis szerintem vagy ez a jövő, vagy az önfelélés. Nyilván ismerem a csendben meditáló emberekkel teli zöldövezetes utópiát, el is tudom képzelni, hogy pár évtized múlva globális méretű lesz. Ha ez jövőre már megvalósul, nagyon boldogan vállalom, hogy máshogy alakult, mint ahogy kiolvastam a bolygókból.
És még egy jótanács:
Használd, amire való:
