A napokban olyan dolog történt velem, amihez nem igazán vagyok hozzászokva: meglepődtem.
Amióta az asztrológia belépett az életembe, egyre kevésbé történik bármi, amit ne sejtenék már valahonnan, most mégis ez történt. Ami különösen fontos, hogy pozitív irányban lepődtem meg, és egy nem várt területről.
Az alábbi cikk nők ezreit érinti, világszerte pedig milliókról beszélhetünk. Nagyon fontos, évekig tartó szocio-pszichológiai folyamatról lesz szó, amit, úgy gondolom, elengedhetetlen időben felismerni.
Történt ugyanis, hogy a feleségem közölte velem egyik reggel, hogy egy barátnője törölte magát a Facebook-ról. Mikor rákérdeztem, hogy mi volt a motivációja, azt mondta, hogy úgy érezte, nem jut elég ideje a pár éves kislányára, és unta, hogy a családja állandóan okostelefonnal a kezében látja.
Micsoda zseni!!!!!!!!
Gondoltam én, és ha Indiában lennénk, talán még le is borultam volna, és megérintem a lábfejeit a tiszteletem jeléül.
Hogy teheti meg valaki a mai világban, hogy a családját választja, a férjét és a gyerekét, az életet? Még most is beleborzongok…
Elgondolkodtam, mi okozhatja ezt a váltást valaki életében. És megtaláltam.
A jelenség a Neptunusz bolygóhoz köthető, mely jelenleg a Halak csillagjegyben jár, a saját csillagjegyében.
A Halak minden kezdete, olyan, mint az ősóceán, melyből az élet előemelkedett, az ősfészek, a minden-egy állapota, a gyógyításé, egy belső összekapcsolódásé. Itt még nincs szétválasztódás, emiatt nincs a kettősségből eredő félelem, se fájdalom.
Egy másik szinten a Halak és a Neptunusz bolygó a félelmek és fájdalmak, ezáltal a szétszóródottság teljes feloldása, a krisztusi ősegységben való összekapcsolódás, a különbségek maradéktalan eltörlődése.
A legtermészetesebben ez az állapot Anya és Gyermeke között jön létre, a fogantatástól a gyerek egy éves koráig, és bizonyos értelemben fenn is marad még jó ideig.
Ez a Neptunusz bolygó mostanság kilencven fokos, kvadrát fényszögbe lép két másik bolygóval. A kvadrát fényszög definíciója szerint „kibékíthetetlen, összeférhetetlen ellentét” az általa összekapcsolt minőségek között. E két bolygó pedig a Jupiter és az Uránusz a Nyilas csillagjegyben.
A Jupiter alaptermészetében tüzes, férfias, kontrollálatlanul kifelé áradó, a felszínre igyekvő, képmutató, nagyratörő, az Uránusz racionális, a múlttal, hagyományos értékekkel szakító, hirtelen változtató, a legrövidebb idő alatt a legmagasabbra száguldó.
Ha összevetjük e két bolygó rövid leírását a Neptunusz jellemzőivel, láthatjuk, hogy alapvetően köszönőviszonyban sincsenek egymással.
Miért fontos mindez?
Mert azok, akik 1981. november 16 és 1988. december 1-e között születtek, az Uránusz bolygót a Nyilas csillagjegyben tudhatják a születési képletükben.
Akik 1982. december 26 és 1984. január 19 között jöttek e világra, azoknál a Jupiter és az Uránusz is a Nyilasban állt, amikor megszülettek.
Akik 1983. március 28 és 1983. július 29 között, azoknak a Jupiter és az Uránusz is együttállásban hátrafelé mozgott a Skorpió irányába, még inkább fokozva a Neptunusz kvadrátjának feszítését.
Ha megnézzük, szinte az egész 80-as évek generációja érintett a témában, és elsősorban a nők. Mert hát mit sugall a mai korszellem és a média a nők számára?
Dolgozz és nevelj gyereket egyszerre! Légy sikeres a munkahelyeden és a hálószobában! Főzz finom, de trendi ételeket! Használd a fúziós konyhát, keverd az ízeket, arasd le a babérokat! Dobd be a mosást, vedd fel a gyereket, add le a prezentációt nagy sikerrel, flörtölj, képezd tovább magad, menj a konditerembe, menj karaoke-zni, aludd ki magad, feküdj le este 10-kor!
Mi a %/+*?????
Már olvasva is belezsong az ember feje, ha még meg is értjük a tartalmát ezeknek a kollektív utasításoknak, legjobb esetben is kínunkban kacagunk fel.
A Jupiter és az Uránusz alacsony szinten mindaz, ami a mai, pusztító világunk alapját képezi:
el-nemtelenedés; érzelemmentesség; örök-gyerek szindróma; a múlt, az idősek, a hagyományok tiszteletének elvetése; a technológiára való korlátlan támaszkodás; az idő kifacsarása; színtelen, fakó, mechanikus robotlét.
Egy másik szinten e két bolygó a ’spiritualitást’ hozza be az életünkbe, de alacsony szinten megélve ezt is trendin. „Nem érek rá randizni, mert meditációs kurzusra megyek.” „Még nem állok készen egy kapcsolatra, előbb el kell végeznem egy 8 alkalmas tantra kurzust”, stb.
Nem alaptermészetünk az egység? Nem úgy születünk, hogy bárkivel vagyunk, bármit csinálunk, ott van az összekapcsolódás?
Ma már a Facebook-ot használjuk, hogy állandóan összekapcsolódva érezzük magunkat. Miféle kapcsolódás ez? Ne mondja senki, hogy a kipost-olt sütemény ugyanolyan finom, mint ami 20 éve készült az otthonokban. Azt sem hiszem el, hogy aki a házasságkötés után 10 perccel már átállította a státuszát ’kapcsolatban’-ról ’házas’-sá ugyanolyan mélyen éli meg azt a napot, mint a ’régiek’. Ha szomorúak vagyunk valamiért, kiírjuk, és tizenöten lájkolják, ketten pedig rákérdeznek, mi baj. Mi ez, ha nem koldulás figyelemmorzsákért?
Ne mondja nekem senki, hogy ha valaki főz, és közben elküld nyolc emailt, az ugyanolyan ízű étel lesz. Hogy több óra internetezés után odafordul valaki a párjához, és ugyanazt a minőségű szexuális energiát érzik egymás iránt.
A minőség kéne, hogy legyen a kulcsszó, és hogy a figyelem minél koncentráltabb, minél inkább bensőséges, annál értékesebb.
Nálunk most nem volt se TV, se internet pár napig, és egy szóval tudnám leírni az érzést: megkönnyebbülés. Nem kell lesni, kinek kell válaszolni, van-e (teljesen érdektelen) új hír az Indexen, vagy kiraktak-e egy újabb cuki nyulat vagy kisgyereket, amit lájkolni kell. Végre azzal lehet foglalkozni, ami van, ami fontos, hogy szuszog itt mellettem valaki még a lakásban, aki történetesen a feleségem.
Ugyanez a helyzet a ’férfiakkal’ is. A számítógép, a virtuális valóság feletti korlátlan uralom végre szabadjára engedi a tesztoszteront. Csikorognak a pixel-kerekek, fröcsög a vér a kommandós játékban, pár óra alatt felépül a Római Birodalom hű mása. Ahogy megjelenik egy hús-vér nő – már ott is a baleset. Több ilyen alkalom után pedig a reflexszerű belső parancs: fuss! Ha nem tudsz, ’bújj el’! Ha ez sem megy, bújj el egy monitor mögé, vagy hülye eszmefuttatások világába!
Mégis, azt gondolom inkább, a számok miatt a nők helyzete lesz kollektíve hirtelen kétségbeejtő. Az 1983-ban születettek idén lesznek ugyanis 30 évesek. Bárki bármennyire is tagadja, hatalmas dolog ez. Itt már nem 2-essel kezdődik az életkor, megjelennek az első szarkalábak, megjelenik az igény a gyerekre, akár bevallja az illető, akár nem. Háziállat gyömöszölgetése, vagy az unokatestvér gyerekével fotózkodás, majd beállítás profilképként szintén ez a kategória, csak álcázva.
Nincs ősibb, erősebb belső program egy nő számára, mint egy apró lény számára maradéktalan figyelmet és gondoskodást biztosítani. Hogyan vihető ez végbe okostelefonnal a kézben? Hány olyan kép van az interneten, ahol egyik kézben iPhone, a másikban már borul is fel a babakocsi gyerekestől. Hogyan lehet létrehozni egy meleg, intim, feltöltő családi fészket, amibe virtuálisan 400-660 ember nyer betekintést a nap 24 órájában?!
Amint ideköltöztünk, felmerült, hogy kezdjünk el blogot írni, hogy hogyan zajlik az életünk. Kinek is éljük ezt az életet?! Magunknak, vagy a monitorok túloldalán ülő, több ezer kilométerre lévő valakiknek?
Ilyen konfliktusok jelennek már meg így hirtelen 2013 január vége óta az 1983 elején születettek számára. Valódi, intim párkapcsolat vagy siker/spiritualitás? (Neptunusz-Jupiter/Uránusz kvadrát) Feloldódás egymásban, vagy egy évek múlva levő, külföldi spirituális útra való napi szintű készülődés? (Neptunusz-Jupiter/Uránusz kvadrát) Mély részeink megismerése, párunknak megmutatása, ezáltal összekapcsolódás vele, vagy spirós-csoportos-meditálós-elvonulós? (Neptunusz-Jupiter/Uránusz kvadrát) Csilli-villi, mindenki a lábaim előtt hever, de szorongó, hajszolt, üres emberek akarunk lenni, vagy csendes, névtelen, kevéssel, de minőségivel is elégedett valakik?
A Neptunusz alacsony szinten az összekapcsolódás és az Egység elvesztéséből eredő magány, depresszió bolygója is. Úgy is mondhatnám, hogy ’Szex és New York’-szindróma. Nappal kifelé és felfelé ömlés, este csendes összezuhanás.
Hogyan érhetnénk el valami belsőt, valami tikosat úgy, hogy mindenkivel és mindenhol meg akarjuk osztani? Ez lesz a kvadrát, egy feloldhatatlan talány.
Aki tehát 1983-ban született, készülhet, hogy jön a feladat. Akik később, arányosan később kapják ezt, de a Neptunusz 2026-ig a Halak-ban lesz, sorra véve mindenkit, aki '82 és '88 között született. Az 1988. december 1-ig születetteket érinti a téma, így hat év szülötteinek lesz alkalma fokozatosan átformálni az életvitelét, gondolkodásmódját.
Választani kell. Kint, vagy bent? Feladom a nagyzolást és befelé fordulva keresem az összekapcsolódást valakivel, vagy több ezer ’barátom’ van, valódi pedig alig.
A Neptunusz lassan haladó bolygó, nagyjából öt évig fog tartani ez a kvadrát mindenki életében, lesz hát idő átgondolni és átértékelni a dolgokat.
Hagyjuk abba a Nyugat és a ’modern’ dolgok majmolását. Én a kellős közepébe csöppentem itt, és higgyétek el, sajnos tényleg hüly... ...egyszerű az észak-amerikaiak jó része. És van aki ebből nagyon jól meg is él, ilyen és ilyen videókkal. Ami fontosabb, alapjában üresek és boldogtalanok Nyugaton az emberek, és hogy fokozzam, nem is tudnak róla.
Keressük az egyensúlyt, használjuk a vívmányokat amennyire kell, és ne engedjük, hogy azok használjanak bennünket! Élvezzük a gyorsaságot és a lehetőségeket, amiket kaptunk velük, de ne engedjük, hogy teljesen darabokra essen az életünk minősége, az értékei, a figyelmünk és az érzelmeink. Találjuk meg, hogy mi az, ami valódi érték az életünkben, mi az, ami igaz, ami valóban fontos.
