Zöldkör

Újabb alkalmához érkezik most szombaton az előadássorozat! :)
Témái: A spiritualitás útjai, keleti és nyugati módszerei. Hogyan járjuk utunkat a leghatásosabban.

(Az események témái nem egymás folytatásai, így bármikor be lehet csatlakozni az előző előadáson való részvétel nélkül is.)

Az első rész gyakorlata egy szufi légzőgyakorlat, melyet az eddigi előadásokon még nem használtunk. Erőteljesen megmozgatja a bennünk lévő energiákat, segíti a megnyílásunkat az Élet teljessége és az Isteni felé. Ezt követően egy hangtálmeditációval teljesítjük ki az előző gyakorlat során felszabadult energiákat, és emeljük őket egy még magasabb szintre.

Főpróba van szeptemberben, a nyári időszak összefoglalása és az új évek előkészítése. Ez az a mondat, ami a leginkább le tudja írni a mostani hetek erőhatásait.
Májusban gyermeki részünket (Merkúr), júniusban aktív, férfias részünket (Mars), augusztusban lágy, nőies oldalunkat (Vénusz) kellett ismét felszabadítani, hogy készen álljunk a 2012-es év üzenetére. Azt gondolhatnánk, hogy "ha ezek a részeink átdolgozódtak, jöhet a felnőtt, termésarató időszak". 

Következő alkalmához ér az előadássorozat, melyről itt is olvashattatok már a blogon. Szeretettel várunk mindenkit, visszatérőket és újakat egyaránt! :)

Kérdeztük-e már magunktól, hogy "Ki vagyok én?" Annyi mindennel foglalkozunk mindennapjaink során, olyan sok célért lelkesedünk mosolyogva, néha másokkal is megharcolva igazunkért, mégis, megálltunk-e valaha megvizsgálni, ki is az ott bennünk, aki ezekkel tölti napjai nagy részét jelentős energiaráfordítások árán.

Kevés ember az, aki valaha is megteszi ezt. Ha megkérdezel bárkit, hogy ki az ott benne, aki el szeretné érni az adott célkitűzést, és miért, természetességgel jön a válasz: "Hát én!" Ez még az udvariasabb forma, valószínűleg belül egy "Micsoda hülye kérdés ez!" gondolat fog végigfutni. Pedig ahhoz, hogy bármit is elérjünk az életben, fel kell tennünk ezt a kérdést magunknak.

A harmadik alkalmához ér az előadássorozat, melynek célja, hogy utat mutasson életünk kiteljesedéséhez. 
Témái: A szüleinkkel és a Belső Gyermekünkkel (a gyerekkori "én"-ünkkel) való kapcsolat rendezése, meggyógyítása. Hogyan élhetjük meg legteljesebben a szülőséget.

E hét vasárnap megrendezésre kerül előadássorozatunk második része, melynek témája: a párkapcsolat. Olyan területe ez az életünknek, mely, ha még minden más rendben is van, mindig ad okot a megérteni és dolgoznivalóra. 

Ebben a témában haladunk előre vasárnap délután: az első részben energiaszintünket emelő gyakorlattal és agyfélteke összehangolással kezdünk, a második részben pedig alaposan megvizsgáljuk a téma hátterét, részleteit, olyan segítséget nyújtva, mellyel teljesebbé tehetjük magunkat és életünket.

Úgy tűnik haladunk tovább a bolygók és belső világunk egyedfejlődésében; míg a Június a Merkúr bolygó és a bennünk élő gyermek megéléséről szólt, a Július a Mars-ról, a külvilágbeli konfliktusokról és önérvényesítésről, addig az Augusztus a Vénusz körül fog forogni minden szempontból. A helyesebb szó talán inkább a fel-le mozgás, még inkább hullámvasutazás, ahogy ezt már megszokhattuk az elmúlt időszakban. Lássuk miért!

Gyakorlatilag az év feléhez értünk - úgy látom, itt az ideje egy kicsit komolyan venni a dolgokat, és elindítani egy programsorozatot, mely felkészít a 2012-es év energetikai változásaira. Noha ezek a változások már zajlanak egy ideje, mégis ez a július elején indult Pluto-Mars-Uránusz háromszög hasonlít a legjobban a most szeptembertől-októbertől kezdődő mély változás-sorozatra, ami a 2012 valódi jelentősége.

Bizonyos külső események indítanak arra, hogy apró kiegészítést tegyek az előző, július hónapról szóló cikkel kapcsolatban. Úgy tűnik, a július 9-én indult Mars - Uránusz - Pluto háromszög sokkal erősebben csapódott le a földi életben, mind magánéletileg, mind társadalmilag, mint két hete gondoltam volna. Ha úgy érzed, hirtelen látványosan megvadult a világ, ismersz olyan párkapcsolatot, ami nagy váratlansággal és erőszakossággal bomlott fel nemrég, netán a Te személyes életedben is megjelentek ezek a történések, érdemes tovább olvasni ezt a cikket.

Nagyon izgalmas folyamat indult el a nyár beköszöntével, melynek első felvonása június hónapban, olvasható volt már korábban is a blogon. Egy felnövekedési, érési folyamat részesei vagyunk éppen; ahogy a növények, mi is nyáron fogunk kiteljesedni és megerősödni.

A június hónap a családról szólt és szól még a mai nappal is. A belső kapcsolat rendezéséről anyánkkal, majd apánkkal, múltunk, gyerekkorban berögződött mintáink kioldásáról. Mindezt a magam életében is tapasztaltam az elmúlt pár hétben.

Az alábbiakban szeretném összefoglalni testünk fő részeit és egészségügyi problémáit a józan ész és az asztrológia szemszögéből - okok, jelmondatok, melyek segíthetnek fizikai problémáink belső gyökereinek megtalálásában. Bárkinek bármikor zúzódása, égése, sérülése, betegsége van, érdemes belepillantani, és elgondolkodni az adott témán.

Nagyon érdekes júniusi hónap vár ránk; első ránézésre a népmese gyermekei jutnak róla eszembe, akik világgá mennek, megtapasztalják az élet vidám és árnyékos oldalát, nagy hullámvasutakon bejárják a tapasztalás síneit, aztán...Június végével még nem jön az aztán, lássuk inkább a vasutazás állomásait!

Az elmúlt néhány nap, ami blogbejegyzés nélkül telt, számomra az összevetések, a vizsgálódás jegyében zajlott. Az összes írásom célja, hogy használható legyen a mindennapi élet során is, nem sok értelmét látom egy olyan asztrológiának, ami elvont, dimenzióváltós ezózás jegyében születik. Úgy érzem elég idő telt el az elmúlt pár hónapos időszak lezárulta óta, hogy le lehessen vonni a konzekvenciákat, és felmérni a hogyan-tovább-ot.

Az elmúlt hónapokban egy mondat volt, amit mindenki kivétel nélkül elmondott nekem, akivel beszéltem személyesen, illetve telefonon: "Ricsi, mondjál már valami jót a bolygókból, elegem van".  Érdekes, hogy ez április végével eltűnt, innen látszik, hogy még ha nem is tudunk róla, akkor is milyen hatással vannak a gondolatainkra, érzéseinkre a bolygóállások. Enyhülés van ugyanis. Ha bármi bajunk van, akkor szívleljük meg, amit a francia uralkodócsaládra mondtak, miután visszahelyezték őket a hatalomba a forradalom után: "Semmit sem tanultak, és semmit nem felejtettek". Aki tanult az elmúlt hónapokból, és egyúttal el is felejtette őket, az ma jól érzi magát. Lássuk a májust!

Hogy egy kicsit interaktív legyen a blog, megosztanék egy nagyon jó koan-t. A koan olyan mondat, kérdés, melyre effektíve nincs válasz, mint például "Milyen hangja van egy tenyér csattanásának?", és hasonlók. Az igazi lényege az, ki hogyan jut el a válaszig, mit szűr le a kérdésből, morzsolgatni kell, ízlelgetni. Hihetetlenül jó Tükör, figyelni magunkat, milyen belső folyamatokon megyünk keresztül mindeközben.

Hamarosan leírom majd azt is, mi volt a célom ezzel, addig hagyom, hadd kezdje meg a munkáját mindenkiben, aki olvassa. Mindenki érintett benne, és aki megérti ezt, hagyja, hogy dolgozzon rajta, az megérti, miről árulkodnak a bolygók a tavaly októbertől most május közepéig tartó időszakban, és mi lehet a kivezető út és mi a csapda, így idén október előtt. Íme:

Retrospektív bejegyzés ez, talán az első, ami nem a nagyközönségnek szól és informatív jellegű - inkább elektronikus formájú személyes naplóbejegyzés. Mérlegeltem, hogy talán angolul írom meg, még inkább kihangsúlyozva a különbségét, de én már csak magyar anyanyelvű vagyok, és az angol kifejezőértéke amúgy is töredéke a magyarnak. Ahogy Gurdjieff mondta, az angol jó nyelv business-elni, a belső világra meg ott vannak a keleti nyelvek.

Talán nem véletlen, hogy éppen a Neptunusz-Mars szembenállás idején születik ez a cikk, hiszen szereplői egytől egyig részesei lesznek az írásnak. Neptunusz, Mars és Jupiter, mint a Neptunusz inverze, kifelé forduló aspektusa. 
Azt gondolom, mindenkinek érdemes kicsit foglalkoznia ezzel a témával, mivel március 23 és május 12 között, majdnem két hónapig tart ez a bolygókapcsolat, és gyakorlatilag mindenkinél, akivel kicsit alaposabban elbeszélgetek mostanában, előjön a Jupiter, Mars és Neptunusz összefüggése a saját életében, terápiás folyamatában is.

Gyerekkoromban családi házban laktunk. Ekkor még egészen más az érzékelés, a távolságok, nincsenek kialakult sémák. Emlékszem, nem volt valami hatalmas a kertje, de gyerekként nagyon nagynak tűnt. Imádtam elmenni egészen a legvégéig, itt egy kicsit egyedül tudtam lenni, nézni a rovarokat, az elültetett zöldségeket, átkémlelni a szomszéd telkére. Minden nap többször megtettem ezt az utat, amikor csak az időjárás megengedte. 

Lássuk hát ezt az ominózus, 5 évig tartó Pluto-Uránusz kvadrátot! Ahhoz képest, hogy mekkora dolog ez, elég visszafogott az internetes asztrológiai megjelenése, ezért is gondolom, jó egy kicsit kibontani a témát. 

Az előző írás végén úgy gondoltam, az 5 évig tartó Pluto-Uránusz kvadrátról fogok írni legközelebb, ám az élet közbeszólt, egészen pontosan a mai nap eseményei.
Magamról fogok írni.

Érdekesen telt az előző cikk óta eltelt pár nap. Jómagam a már korábban említett érzéssel eltöltődve töltöttem napjaim, tudniillik, mintha a versenybiciklimről leesett volna a lánc, és elveszett a lendület. 
A külvilágot tekintve pedig gyakorlatilag mindenki azt kommunikálta (leegyszerűsítve), hogy tele van a töke, veszteség veszteség után, még olyan is írt nekem emailt, aki teljesen kívül áll ezen a spirózós vonalon. Ebben az állt, hogy azt látja, mindenkinek a legmélyebb problémáival és félelmeivel kell szembenéznie, és meddig tart még ez. Hát igen, több hónap szívatása még annak is feltűnő, aki nem nézi ezt célirányosan.
Abban a szemléletben kezdtem hát nézni az áprilisi bolygómozgásokat, hogy mondjak valami biztatót. Íme:

Példátlanul hosszú idő, öt hét telt el az előző cikk írása óta, de egyáltalán nem bánom a hosszú hallgatást. Vallom, hogy nem csak számítógépen kell 'asztrológusnak' lenni, hanem az életben is. Fantasztikus időszak volt az elmúlt 3-4 hét, igazi tesztoszteron-autópálya; úgy érzem, lezajlott belül minden, amit ki lehetett hozni a szuperháromszögből, van is most egy kis ürességérzés bennem. Mint a gyerek, aki alatt lejárt a bevásárlóközpont játékpónijában a 100 forint, de még párszor oldalbarúgja, hátha mozdul még. Fokozza a hatást, hogy esetemben a Mars bolygó behátrált az 1-es, az önidentitás házába; nagy örömömre még marad is egy jó ideig.
Tisztában vagyok vele, hogy a környezetemben nem mindenkinek így teltek az elmúlt hetek. Néhányan a legfontosabb dolgokat kellett/kell, hogy elengedjék március eleje óta, legyen az házasság, gyerekek, házikedvenc, munka, stb. Hadd meséljek el egy történetet, amit Indiában hallottam néhány éve.

Kivételes alkalom a mostani, hiszen maguk a bolygók is azt indokolják, hogy pozitívan, tényekkel alátámasztva bizakodón kezdjem az aktuális írást.
Nagy nap a mai! :)
Lezárult egy több hónapos időszak, mely október 9-én kezdődött, jelmondata a "Kamaszok másnaposan buli után átbukdácsolnak alvó társaikon", vagy valami hasonló lehetne. Mától valami egészen új kezdődik...

Az előző írásban már érintettem az előttünk álló, októberig tartó időszak fő mondanivalóját, a mostaniban mindennek fontosságát szeretném hangsúlyozni, és alaposabban vizsgálat alá venni.

Nagyon fontos ezt megtenni, mivel azt gondolom, rövid időn belül feloldódik az október óta tartó folyamatos feszültség, mely elsősorban a párkapcsolatokat zilálta meg/szét, a saját, belső érzelmi világunkon keresztül; elengedhetetlen azonban, hogy távlatokban is gondolkodjunk, és megnézzük, mi az égiek célja ezzel a pár hónap pihenővel.

Sok fontos dolog történik február hónapban a bolygók szintjén:

Everyone fears Shani; "Mindenki fél a Szaturnusz-tól", fordult oda hozzám szája szélén egy apró félmosollyal Palani, a legtisztább ember, akit valaha láttam, mielőtt bementünk Thiruchendur-ban a Szaturnusz-templomba. És tényleg. Mindenhol a Küszöb Őre-ként, a Kapu Őre-ként, a Csontos Aggastyánként, az Alvilág Ura-ként hivatkoznak rá. Bizonyos értelemben minden bolygó felett áll, ő a Főnök a Naprendszerünkben, kicsit olyan, mint az APEH-ellenőrök belső ellenőre. Nincs megvesztegetés. Nincs mellébeszélés. Ha van, te húzod a rövidebbet.
Miért is kezdtem így ezt a bejegyzést? Nem titok, néha azért böngészem kicsit a bolygóállásokat, és valami nagyon érdekesen akadt meg a szemem.